TDK I.

Pócza Viktória és Fábri Luca indult az idei Tudományos Diákköri Konferencián (TDK). Munkájuk az alábbi linken tekinthető meg:

A folytonossá tett szalmabála

További MILD HOME projektek

I. díjban részesült:

19. sorszámú pályamunka

• Kovács Zsófia – BME

• Alkér Katalin – BME

• Pelle Zita – BME

• Balázs Marcell – Mesteriskola

• Kozma Zoltán – Mesteriskola

Konzulens:
Balázs Mihály DLA – BME
Pelényi Margit DLA - Mesteriskola


II. díjban részesült:

9. sorszámú pályamunka

• Sztranyák Gergely 

• Schunk Tímea

Konzulens:
Getto Tamás DLA


III. díjban részesült:

15. sorszámú pályamunka

• Antal Gabriella – BME

• Bartha András – BME

• Gyulovics István – BME

• Nagy Balázs – BME

Konzulens: Klobusovszky Péter DLA - BME



Dicséretben részesült:

11. sorszámú pályamunka

• Kronavetter Péter – BME

• Frikker Zsolt – Mesteriskola

• Nagy Iván – Mesteriskola

• Vörös Tamás – Mesteriskola

17. sorszámú pályamunka

• Csirmaz Annamária – MOME

• Fehér Borbála – MOME

• Bártfai-Szabó Gábor – MOME

• Pásztor Ádám – MOME

• Mizsei Anett – MOME

18. sorszámú pályamunka

• Borsos Melinda – BME

• DimitrijevicTijana – BME

• Szántay Zsófia – BME

• Kovács-Magyari Zsuzsa – BME

• Szentirmai Boglárka – BME

• Épületenergetika: Abou Abdo Tamás

23. sorszámú pályamunka

• Csáki Péter – Mesteriskola

• Kovács Dávid – Mesteriskola

• Juhász Kristóf - Mesteriskola

• Kalmár László – Mesteriskola

25. sorszámú pályamunka

• Engloner Gyöngyvér – Vándoriskola

• Heli Judit – Vándoriskola

• Komsa Réka – Vándoriskola

MILD HOME PROJEKT bemutatása

A projektről 

A 2013 szeptemberében kiírt pályázatra a magyar posztgraduális építészképzésben résztvevők kaptak meghívást. A pályázat eredményességét igazolja, hogy 30 pályamű érkezett be, melyből 28-at (2 db késve érkezett pályamunka kizárásra került) értékelt a Bíráló Bizottság. A meghívott intézményekből, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékén futó MILD HOME projekt munkatársaiból álló építész zsűri előtt egy független szakértői csoport értékelte a beérkezett terveket. A pályamunkákat statikai, épületszerkezettani, épületgépészeti, energetikai, valamint költséghatékonysági szempontból vizsgálták a felkért szakértők. 

 
Tervezési feladat 

Gazdaságosan megvalósítható lakóépület prototípus megtervezése (MILD HOME), amely megfelelő építészeti válaszokat ad a folyamatosan változó környezeti és szociális kihívásokra a következő néhány évtizedben. Továbbá feladat volt egy olyan beépítés (Eco Green Village) tervezése, melyben az épülettípusok, az önálló lakó egységek és a közösségi terek integrálásával egy új szellemiségű lakó együttes hozható létre.A MILD HOME egy mozaik szó:(My modular, Intelligent, Low cost, Do it yourself and nearly zero energy House) 

 
Gondolatok a MILD HOME és Eco Green Village kapcsán 

Felelősséggel tartozunk környezetünk megóvásáért, építészként pedig épített környezetünk formálásáért. Az építés olyan tevékenység, ami rengeteg energiát emészt fel. Ezért nem mindegy, miből és milyen módon építkezünk. Nem feltétlenül az általánosan elterjedt anyagok és technológiák jelenthetik a megoldást. Új alternatívákat kell keresnünk, melyek gazdaságosabb építést tesznek lehetővé, illetve az esztétikai, élettani és funkcionális igények mellett a környezettudatos szempontoknak is megfelelő házak megépülését segítik elő. A választott építőanyag nemcsak az épület szerkezetére, láthatatlan struktúráira, hanem látható, megtapasztalható geometriájára, térszerkezetére is hatással van. Minden anyagnak van egy „építészeti alakja” a formálási szándéktól függetlenül, mely fizikai és kémiai tulajdonságaiból származtatható. Egy tervezési projekt végeredménye felveti a kérdést, hogyan nyerte el végső alakját. A válaszadást kétféleképpen is megközelíthetjük: külső hatások, mint például a földrajzi és kulturális szempontok, a projekttel összefüggésbe hozható, befolyással bíró szereplők mentalitása, ismeretanyaga, továbbá belső hatások, mint például a tervező által gondosan megválasztott műszaki megoldások sora. Mindent egybevéve az építészeti forma különböző szempontok komplex interakciójának eredménye, mely nem magától értetődő, hiszen eltérő logikus levezetések különböző eredményekhez vezetnek, de mindez egyben feltétele is az érzékeny kompozíciónak.(Andrea Deplazes: Constructing Architecture) Kenneth Frampton három fontos befolyásoló tényezőt említ, melyek az építészeti formát meghatározzák: a „topos” a „typos” és a „tectonica”. Ezek folyamatos összjátékából kel életre az épület, kezdve az anyag választástól az építés befejezéséig. A pályázatban az anyagot adottságként kezeljük és a lehetséges szerkezetek és formák kombinációinak sorát vizsgáljuk. 

 
Koncepcionális alapvetések

Kompakt, fenntartható lakópark. 35-50 lakás/ha (Farr, 2009)·         Kicsi, praktikusan alakítható, könnyen kifűthető, “nyílt forráskódú” lakóegység.·         Differenciált kültér használat, átmeneti terek. (privát, félprivát, nyílvános)·         Szoliter helyett közösség teremtő lakóegység telepítése. Összetartozás tudata.·         Interakció “terei” - közös gazdálkodás, közös építés (kaláka) lehetősége, közös külterek.

 
Analízis 

Az alapvető geometria és anyag optimalizálásához ökológiai, gazdasági szempontok szerint kiértékeltük a különböző épület típusokat. Megvizsgáltuk a szoliter, a vízszintesen sorolt és a függőlegesen sorolt épületeket.Az építőanyagok esetében teljes életciklus elemzést végeztünk. A szempontoknál figyelembe vettük a helyszín adottságait, a LOW COST, DO IT YOURSELF és NEARLY ZERO ENERGY szempontokat is.Az eredmény a geometria tekintetében a vízszintesen sorolt házak irányába mutatott. A legökonomikusabb anyagnak a kétoldali agyagtapasztással készített szalmabála vázkitöltő fal bizonyult, teherhordó szerkezetnek pedig az iparosított mérnöki faváz. Egyéb anyagokat csak a legszükségesebb mennyiségben használtunk. 

 
MILD HOME prototípus lakóegység koncepció 

Az ötlet alapjául a mezőgazdasági csarnok szolgált. A csarnok olcsó, előregyártott szerkezet, könnyen megépíthető és újrahasznosítható.Az előzetes geometriai és anyag vizsgálataink során vízszintesen sorolt szalmabála házakat határoztuk meg alap elemnek.A legnagyobb ellensége a szalmának a nedvesség. A csarnok optimális méreteinek megválasztásával bíztosítható az épületünk csapadékvíz elleni védelme továbbá lehetőség nyílik hasznos fedett külterek létesítése.Az építést és a tárolást (pl.:szalma) a tető időjárástól függetlenül is lehetővé teszi. 

MY MODULAR: Kicsi, praktikusan alakítható, „nyílt forráskódú” lakóegységeket terveztünk. Tervünkben a 3 lakás típus kialakításának lényege, hogy valójában 1 alapegység függőleges, illetve vízszintes sorolásával és összenyitásával alakulnak ki a különböző méretű és igényszintű lakások. Az egységen belül kötötten a vizesblokkot helyeztük el, a lakótér szabadon alakítható.

• A TIP 1 névvel ellátott lakás egyszintes, 40 m2 nettó alapterületű, és a fiatal és idős párok számára készült.
• A TIP 2 jelű lakás az előző típus függőleges sorolásával alakul ki, födém áttörésével és lépcső kialakításával. Ez a lakás szolgálja ki a fiatal családok igényeit 80 m2 – en.
• A TIP 3 120 m2-es lakás pedig az előző kettőnek a vegyítéséből jön létre, a két szintes (TIP 2) lakáshoz vízszintes irányban egy alapegységet (TIP 1) csatlakoztatunk faláttöréssel. Ez a lakástípus szolgálja ki a nagycsaládokat.

Egy MILD HOME egységen belül alapesetben 8 db TIP 1 épül, ebből igény szerint alakíthatók ki a TIP 2 és TIP 3 lakások. A vázas építési mód lehetővé teszi egyedi lakóegységek kialakítását. A kétszintes lakások födém áttörésével - a gerendák megtartása mellett - galéria lakások, míg a térelválasztó falak eltüntetésével - oszlopok megtartása mellett – egybenyitott, egyterű  lakások jönnek létre. 

INTELLIGENT: Intelligens alatt nem egy gépészettel felszerelt, túlautomatizált házat képzeltünk el, hanem egy okos szerkezettársításokból építkező, főleg passzív energiára és emberi jelenlétet igénylő házat.Ilyen ötlet a téri igények összefésülése a favázzal, az energetikai, térelhatároló, hangszigetelő igények megoldása a szalmával továbbá a vízvédelem hőhídmentes csatlakoztatása acél csarnokkal. A saját kertek révén kialakítandó intimitásra külső acél lamellás árnyékoló a válasz, mely egyben árnyékol is, míg az emeleten az acél csarnok biztosítja a megfelelő árnyékolást, kiegészítve egy a szalmától független növényfallal. Tehát egy többrétegű, tektonikus koncepció kialakítása lebegett a szemünk előtt, mely az építészeti és szerkezeti struktúrák egymásra rétegződéséről szólt. 

LOW COST: (a tervezés során alkalmazott költségcsökkentő tényezők)

• Alapozás: a tervezési területre vonatkozó talajmechanikai szakvéleményt figyelembe véve kis terhelésű 2 szintes épületet terveztünk, amely síkalapozással megépíthető, így elkerülve a mélyalapozásból adódó magas költségeket.
• Szigetelések: A magas talajvíz miatt az épületet nem pincéztük alá, vízszigetelés síkját is a magas talajvíz okozta többletköltségek visszaszorítása érdekében választottuk meg.
• Acélszerkezetű csarnok: Az alapozás és a vasaltaljzat után gyorsan szerelhető, elkészülte után depóniaként szolgálhat a területre érkező faanyagnak, szalmabáláknak, megvédve az időjárás viszontagságaitól, az építkezés teljes egészében fedetten folyhat. A csarnokok elhelyezése ütemezhető.
• Mérnöki fa tartószerkezet: Száraz technológia, gyors, környezetbarát építkezés. A faszerkezettel flexibilisen alakítható, változtatható alaprajzi elrendezést terveztünk.
• Szalmabála kitöltő falazat, hőszigetelés: Kézzelfogható előnyei: természetes anyag, egészséges épület, kiváló hőszigetelés, alacsony energiaszámlák, olcsón megvalósítható épületek, házilagosan kivitelezhető munkafázisok, közösségépítő „kaláka” építkezés, házilagosan javítható szerkezetek. Tágabb értelembevett előnyök: kisebb a helyi környezeti terhelés (útterhelés, zaj, por), alacsony szállítási költség, alacsony levegőszennyezés, bontható épületek, amelyek a természeti környezetbe könnyen visszaforgathatók, helyi munkaerő foglalkoztatása, helyben található anyagok felhasználása.
• Vályogtapasztás: Gyakorlatilag ugyanaz elmondható, mint a szalmabála kitöltő falazatról. A talajmechanikai szakvélemény alapján a terület gazdag agyagban.
• Gipszkarton válaszfalak: Gyors szerelhetőség, száraz technológia, a gépészeti és épületvillamossági munkák könnyű szerelése.
• Közműcsatlakozások kiépítése: A telken a közművek rendelkezésre állnak. A kompakt 2 szintes 4 egységből álló épületeink közműellátása összefogottan megoldható.
• Épületgépészet: Az épületeink tájolásánál és a homlokzatok tervezésénél fő szempont volt a téli – nyári benapozás vizsgálata. Ezzel a szemlélettel és a szalmabála kitöltő falazatok alkalmazásával a fűtési energiaigényt minimálisra tudtuk csökkenteni. A telken a távhőellátás megoldott. A legkörnyezettudatosabb megoldásnak azt láttuk, hogy a lakások fűtését távhővel oldjuk meg, amely a telken elhelyezett közösségi házban található hőközponton keresztül jut el a lakóegységekig.
• A tetőfelületeken keletkező csapadékvizet terepszint alatti, lehorgonyzott műanyag tartályokban gyűjtjük locsolás céljára.
• Anyagszállítás: A helyszínhez közel található, előállítható építőanyagokat alkalmaztunk.

DO IT YOURSELF: A „csináld magad” közösségépítő tevékenység több ponton tetten érhető a pályázatunkban. Az általunk választott építőanyagok a szalma és az agyagtapasztás (vályog) rengeteg előnye közül az egyik nagyon fontos tényező, hogy házilagosan kivitelezhető, közösségépítő „kaláka” építkezést tesz lehetővé. A lakókban már ebben a fázisban kialakul az összetartozás tudata. 

NEARLY ZERO ENREGY HOUSE: Az épületeink tájolásánál a homlokzatok tervezésénél, az acélszerkezetű tető pozicionálásánál és a zöld fal megválasztásánál fő szempont volt a téli – nyári benapozás vizsgálata. Ezzel a szemlélettel és a szalmabála kitöltő falazatok alkalmazásával a fűtési energiaigényt minimálisra tudtuk csökkenteni. (Egy 45 cm vastag kétoldali agyagtapasztással kialakított szalmabála fal hőátbocsátási tényezője: 0,16 W/m2K ami a passzívház falakkal szemben támasztott követelményéhez közelít.) A telken a távhőellátás megoldott. A leg környezettudatosabb megoldásnak azt láttuk, hogy a lakások fűtését távhővel oldjuk meg, amely a telken elhelyezett közösségi házban található hőközponton keresztül jut el a lakóegységekig. A tetőfelületeken keletkező csapadékvizet terepszint alatti, lehorgonyzott műanyag tartályokban gyűjtjük locsolás céljára. A hulladékot koncentráltan, a parkolók közötti sávban, szelektív hulladékgyűjtőkben elhelyezve tervezzük gyűjteni. 

ECO GREEN VILLAGE: Az acélszerkezet túlnyúló tetői alatt olyan átmeneti, fedett-nyitott differenciált külső területek jönnek létre (privát, félprivát, nyilvános terek) amelyek szintén a közösségszervezést szolgálják. Az interakció területeihez tartoznak a közösségi kertek, a tisztás, a piac és a közösségi ház is. Az együtt gazdálkodás, a közös sport és játék, továbbá a rendezvények is mind azt a célt szolgálják, hogy az adott területen élő emberek egy közösség, egy szociális kapcsolati háló részévé válnak.A parkolókat a tervezési terület szélére száműztük, így jelentős egybefüggő zöldfelületeket hoztunk létre. Lehetséges a házak megközelítése gépjárművel, de csak a belső sétányon keresztül, korlátozott módon és ideig. Ezzel a megoldással elkerülhető a lakópark közterületeinek minőségi romlása, melyet az autós forgalom és a parkon belüli parkolás okoz.  

A pályamű értékelése (kivonat a MILD HOME pályázati zárójelentésből) 

A pályamű alapos és körültekintő elemző munkával indít, aminek a segítségével az ökologikus ’új’ otthon mibenlétével kapcsolatban fogalmazza meg elvárásait, előremutató és legfőképpen józanul arányos irányelveit.A terv olyan kétszintes társasházakra - vízszintesen sorolt lakóegységekre - tesz javaslatot, aminek szalmabála falas tömegei mezőgazdasági csarnokszerkezetek alá kerülnek. Az előregyártott acél típusszerkezetek túlnyúló tetői egyfelől természetes védelmet nyújtanak a külső környezeti hatásokkal szemben, ugyanakkor a legfontosabb hozadéka az olyan fedett nyitott átmeneti terek létrehozása, ami a népi építészet tornácainak térstruktúráját és atmoszféráját élesztik fel.A szalmabála falas épületkontúron túlnyúló tető alatti terek finom kapcsolatokat képeznek privát és nyilvános terek között: olyan közösségszervező területek jönnek tehát létre, amelyek valóban alapjai lehetnek a kiírásban is megfogalmazott jövőbe mutató innovatív elképzeléseknek.Mindezek mellett az egyes szerkezetek különválasztása és azok között egyfajta tartóssági rangsor felállítása egyfajta nyitottságot: mind téri, mind pedig időbeli flexibilitást ad az építményeknek. E gondolkodás olyan összetettséggel ruházza fel a tervezett együttest, ami befogadóvá és hosszú távon fenntarthatóvá teheti azt.A kétszintes lakó- és közösségi blokkok telepítése is szellemes és jól tájolt. Az együttes jól artikulált központi terével és hangsúlyozott átlátásaival élhető és jó arányú külső tereket hoz létre. A mindennapi gépkocsiforgalomnak telek szélére való száműzése, ugyanakkor a telek belső területeinek korlátozott közúti feltárhatósága is a terv komplex átgondoltságát tükrözi.Alkalmazott szerkezetei, anyaghasználata innovatívak, mégsem elrugaszkodottak, éppen ezért talán az összes értékelt pályázat közül ez áll a legközelebb egy prototípus megvalósításához, és azt követően annak továbbfejlesztéséhez.A pályamű amellett, hogy számos értékkel bír, egy esetleges továbbtervezéshez a Bíráló Bizottság az alábbi hiányosságok továbbgondolását ajánlja a tervezők figyelmébe:A terv talán legfőbb erőssége a ’tornác’ további tartalékokkal bír. A fedett zárt tereket határoló épülettömeg és az ellebegő tető viszonyának kifejtésével a jövőben mindenképpen érdemes még foglalkoznia a tervezőknek. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a külső lépcsők helyzete: a fedetlen, emeletre vezető feljáratok szervetlenül kapcsolódnak az egyes tömbökhöz és nem használják ki az átmeneti terek adta lehetőségeket - a Bizottság e viszonynak is a továbbgondolását javasolja. A tervezett kétszintes tömbök hosszfalas szerkezeti kialakítás esetén jóval flexibilisebb belső diszpozíciót tenne lehetővé, a pályaműben szereplő elrendezés meglehetősen kötött és végletes, aminek felszabadítása jobban illeszkedne az amúgy dicséretes és szép pályamű nyitott és befogadó szellemiségéhez.  


Elnök                    

• Czigány Tamás DLA, építész, MILD HOME projektvezető, SZE

Társelnök            

• Schmidt Csaba, polgármester, Tatabánya Önkormányzata

Szakmai titkár   

• Stein Júlia, építész, MILD HOME munkatárs, SZE

Tagok                   

• Bodrossy Attila DLA, építész, MILD HOME munkatárs, SZE
• Élő József, építész, MILD HOME munkatárs, SZE
• Damokos László, főépítész, Tatabánya
• Szabó Árpád DLA, építész, Építőművészeti Doktori Iskola,BME
• Marián Balázs, építész, Doktori Iskola, MOME
• Golda János, építész, ÉME Mesteriskola
• Kovács-Andor Krisztián DLA, építész, Breuer Marcell Doktori Iskola, PTE PMMIK
• U. Nagy Gábor DLA, építész, Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola, NYME
• Csernyus Lőrinc, építész, Vándoriskola, Kós Károly Egyesülés

BESZÁMOLÓ AZ ÉPÍTÉSZET ÉS FENNTARTHATÓSÁG KONFERENCIÁRÓL

2014. június 13. – Győr

A kutatási területemhez szorosan kapcsolódó témában rendeztek konferenciát Győrben a Széchenyi István Egyetemen. A konferencia két blokkra osztható: az első felében a MILD HOME projekt díjazott terveit mutatták be az előadók és értékelték a szervezők egy kerekasztal beszélgetés keretében, míg a második blokkban meghívott előadók tartottak az építészet és fenntarthatóság témakörében előadásokat.

Az első előadó, Nagy András, a MOME doktorandusz hallgatója mutatta be „Biotér-közeli zöld” címet viselő kutatási munkáját. Bozsaky Dávid PhD az SZE Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék adjunktusa ismertette a természetes anyagú hőszigeteléseket. Kitért a szalmabála építésben rejlő lehetőségekre és további mezőgazdasági melléktermékek hasznosítására, mint például a kukoricacsuhé. Bártfai-Szabó Gábor a MOME doktorandusz hallgatója a fenntartható etikát árnyalta saját projekteken keresztül. Bemutatta lakóházát, mely az emberi életciklusnak megfelelő módon tud tágulni és összehúzódni kis energiaigényű beavatkozásokkal. További munkáiban az újrahasznosításban rejlő építészeti lehetőségeket elemezte, mint például a már üzemen kívül helyezett konténerek lakóházzá alakítását. Cseh András a MOME doktori iskola doktorjelöltje és a 2014-es HELLO WOOD workshop csoportvezetője a közösségi építésben rejlő élményeket és értékeket emelte ki. Hazai és nemzetközi munkái is elismerő visszajelzéseket kapott a szakmától. A közösségi építést integrálták a SZE építész oktatásába is. A konferenciát kísérő rendezvényen hallgatókból álló csapatok dolgoznak egy ideiglenes eseménytéren. (Kortárs helyfoglalás)

Konczné Theisler Katalin „Közösségben élni” címmel végez kutatást. Alternatív életformák feltárása, elemzése, működőképességének vizsgálata áll fókuszpontjában. Előadásában nemzetközi példákon mutatta be, hogyan jelentkezik újra az együttélés utáni igény az elmagányosodással különösen érintett területeken. Kortárs lakóház fejlesztések gyakran nyúlnak az együttélés eszméjéhez, ahol a kérdés mindig a privát és a közösségi közötti érzékeny határ helyes megválasztása a működőképesség érdekében. Stein Júlia és Tátrai Ádám a BME Építőművészeti Doktori Iskola doktoranduszai a győri építészképzés építőtáborainak elmúlt években megvalósított munkáit mutatták be.

            A konferencia rendkívül érdekesnek bizonyult, felvétel is készült az előadásokról, melyek nemsokára publikálásra kerülnek az ismert építészeti fórumokon.

BESZÁMOLÓ AZ XXXIX. ÉPÜLETSZERKEZETTANI KONFERENCIÁRÓL

2014. május 29.-30.

A 39.-ik Épületszerkezettani konferencia számára idén a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar adott otthont. Az előadások helyszíne és a résztvevők szállása is a Magyar Tudományos Akadémia patinás pécsi székházába került. A konferencia barátságos légkörben, régi ismerősök találkozásának jegyében zajlott.

Az előadások témája egyrészt a fenntarthatóság - energiahatékonyság, másrészről az épületszerkezettan oktatásának jövője köré szerveződött.

            Az első nap érkezés után Kujáni Péter a Wolf System Kft. divízió vezetője mutatta be az előregyártott faszerkezetű „készház” rendszereiket. Az előadás során körbejárta a rendszer előnyeit és hátrányait. Termékeik Magyarországon még kevésbé ismertek, de folyamatosan bővül a piac. Ausztriában a lakóház piac jelentős részét uralják. A rendszer legfőbb előnye a gyors és rendkívül pontos szerelhetőség. Hátránya - már amennyiben a gondos tervezés annak számít - ,hogy magas szintű és részletezettségű tervekre van szükség. Az utólagos átalakításokat nehéz végrehajtani a rendszeren.

A falszerkezet működési elve az úgynevezett borított vázas szerkezetek közé sorolható. Ennek lényege, hogy a teherhordást a függőleges, 10-12% közötti nedvességtartalmú 120-160 mm vastag fenyő bordák látják el, oldalirányú merevítését a borítás, jelen esetben 16 mm faforgács építőlemez. A bordák tengelytávolságát gyakorlatilag szabadon megválaszthatjuk a terhek függvényében, ha más egyéb nem, akkor a faforgácslemezek méretei az irányadóak. Fontos elemek még a talpgerenda és a koszorú gerenda, melyek keretezik az oszlopokat és biztosítják a kapcsolatot a lábazattal és a födémmel. Páratechnikai szempontok kielégítésére belső oldalon párazáró fólia kerül elhelyezésre még a gyárban. A hőszigetelés elsősorban a bordaközben található meg, de az energetikai követelmények teljesítése miatt a külső oldalon polisztirol kiegészítő hőszigetelést vakolatrendszerrel helyeznek el utólag. Belső oldalon a hiányzó hőtároló tömeg biztosítására és egyben installációs felületnek 50 mm hőszigetelő farost lemezt helyeznek el, végül tűzálló gipszkarton burkolattal és gletteléssel zárul a sor.

A legújabb fejlesztések a káros anyag mentes építési módot célozták meg, így jött létre az u.n. Arche Nova falszerkezet. Kívülről befelé haladva a rétegek a következő képen alakultak: páraáteresztő vakolat, 80 mm fagyapot hőszigetelés, 16 mm faforgács építőlemez, 160 mm műszárított fenyő vázfa, közte 160 mm fagyapot hőszigetelés, páradiffúziós fólia, 16 mm faforgács építőlemez, 50 mm fagyapot hőszigetelő réteg, 15 mm tűzálló vályogrost lap, glettelés, festés.

            A konferencia szünetben megkerestem Kujáni Pétert egy lehetséges együttműködés ötletével, melyet ő pozitívan fogadott. A kutatás témája olyan készház típusok fejlesztése volna mely az alternatív építőanyagok felhasználásával történne. A szalma, mint jó hőtároló tömeg, rendkívül jó hőszigetelés érdekes fejlődési irányát képezheti az előregyártott borított vázas építési módnak. A technológia végiggondolás és megvalósíthatóvá tétele volna elsősorban a cél. Másodsorban konkrét épületekre kellene javaslatot tenni, melyek adott esetben bővíthetik a Wolf System Kft. készház palettáját. Az előregyártott panelokra tett kísérlet nem új a szalma építés terén. Az infrastrukturális háttér kialakítása viszont országonként eltérő a jogszabályi háttér végett. A munka a 2014/15 őszi szemeszterében szemináriumi keretek között indulhat meg hallgatók bevonásával.

            Szorosan kapcsolódott Horváth Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezeti Tanszékének oktatója által bemutatott: Fenntartható lakóépületek és lakóterületek koncepciói Délkelet-Európában – Párhuzamos építészeti ötletpályázatok a MILD HOME projektben című előadása. A téma egy építészeti pályázat köré szerveződött, melyet különböző országokban hasonló feladat kiírással bonyolítottak le. A feladat ismertetése után az országok első három díjas terveit mutatta be. A MILD HOME egy mozaik szó: My modular, Intelligent, Low cost, Do it yourself. Továbbá elvárás volt, hogy a prototípus házból létrehozandó telep közel zéró energia felhasználású legyen. A legtöbb pályamunka valamilyen formában foglalkozott a szalma felhasználásával.

Pataky Rita a BME Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszék oktatója „Növényzet, mint a térelhatárolás szerkezeti eleme” című előadásában rendszerezte a zöld homlokzatok fajtáit épületszerkezeti szempontból.

Dr. Markó Balázs, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar „Gondolatok az épületszerkezettan oktatás módszertani változásairól” című előadásában a megváltozott hallgatói igények jelentette kihívásokra reflektált. Dr. Szabó Péter a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar oktatója a „Felhő alapú épületszerkezettan oktatás”-ról tartotta izgalmas, grafikailag rendkívül kifinomult előadását.

            Az oktatás módszertani kérdéséről komoly vita alakult ki. A tananyag fejlesztés minden résztvevő egyetemen kardinális kérdés. A „Z” generáció tagjait az 1990-es évek második felében születettek adják, azok, akik már a digitalizált világba, a számítógépek, játékkonzolok, internet korszakába születtek bele, ebben nőttek fel és szocializálódtak. A fiatal korosztály sajátos nyelvezettel, kommunikációs stílussal és kommunikációs eszközökkel rendelkezik, így aktiválásuk, valamint a velük való, nekik szóló kommunikáció is csak úgy lehet sikeres, ha megismerjük jellemzőiket és ennek megfelelően közelítünk a célcsoporthoz. A fiatalok többnyire nincsenek tisztában az egyetemen folyó tudományos munkával, így mindenképpen szükséges a pályaválasztás előtt állók informálása és ösztönzése, a már felsőoktatásban részt vevő hallgatók bevonása a kutatómunkákba.

            Összességében tartalmas és összetett konferenciát tudhatunk magunk mögött. Azon túl, hogy megismerhettük más egyetemek kutatási és oktatási irányait, lehetőség nyílt új kapcsolatokat építésére és nem utolsósorban egy kis lazításra Villányban.

SZEMINÁRIUM

A szeminárium témája a beton újszerű felhasználása, az alternatív megoldások feltárása és gyakorlatba átültetése volt. 

Redele Márk fotói

Pócza Viktória fotója

MILD HOME and ECO GREEN VILLAGE

1. Az építészeti ötletterv pályázat

2013 szeptemberében a Széchenyi István Egyetem Épülettervezés Tanszéke és Tatabánya Önkormányzata közösen meghirdette a MILD HOME és ECO GREEN VILLAGE című meghívásos építészeti ötletpályázatot. A pályázatra Magyarország posztgraduális képzésében résztvevő hallgatói jelentkezhettek, beleértve a Mesteriskolát és a Vándoriskolát is. A MILD HOME egy lakóegységet jelent, melyből az Eco Green Village, mint lakó együttes létrejön. A MILD HOME egy mozaik szó: My Modular, Intelligent, Low cost, Do it yourself, nearly zero energy House for our Eco Green Village, és az Európai Unió SEE kutatás-fejlesztési programján belül, ennek Környezetvédelmi és Környezetfejlesztés témájában végzett projekt. Tehát a feladat fenntartható, gazdaságosan megépíthető és üzemeltethető lakóegységek, valamint az ezeket magába foglaló kisebb településrész tervezése Tatabánya Alsógalla-Falurétre.

A projekt során cél az ötletpályázaton kiválasztott legjobb ötlet(ek) továbbgondolása, akár részletekig terjedő továbbtervezése, amely jó alapot kínálhat egy prototípus lakás esetleges megvalósítására. Továbbá az első három helyezett továbbjut a nemzetközi versenyre, ahol számos közép európai ország első díjasaival mérheti össze magát.

2. Alternatív építőanyag

Az alternatív szó jelentése az ezredforduló tájékán a kommersz építőanyagtól, más szóval a szokványostól, a szabványostól való eltérést jelenti. Ehhez társul a köznyelvben még egy jelentés: a zöld, fenntartható vagy energiatudatos, ami szintén egy „választható” lehetőség az energiagazdálkodás terén. Ennek tükrében adekvát építőanyag a szalma. A Kárpát-medencében alapvetően tetőfedésként, ún. zsúpfedésként ismert anyag az Észak-Amerikai kontinensen falszerkezetként is ismert már több mint 150 éve, az iparosított bálázás bevezetése óta. Reneszánszát a 70-es évek olajválsága idején élte, mikor az építészetben újra felmerült az igény olcsó, de legfőképp természetes és teljes élettartamát tekintve kis környezetterheléssel bíró anyagok iránt. Az anyag fejlesztése a mai napig tart, de széles társadalmi elfogadottságra még nem tett szert. Ennek legfőbb oka az anyag nem ismeretéből származik. Mivel a megfelelő fórumokon kellő mennyiségű információ található a szalmával kapcsolatban, ezért most a technikai tulajdonságaira szűkíteném le az ismertetést. Előállítása, szállítása és lebomlása nem igényel sok energiát, nem terheli a környezetet. A szalma többek között bála formájában alkalmas építőanyagnak és a téglaépítészettel hasonlítható össze, hiszen kötésbe rakva, kellő vastagsággal önhordó, esetenként teherhordó falként is tud viselkedni. Hőtechnikai tulajdonsága kiváló. Egy passzívház falával szemben támasztott követelmény a hőátbocsátási tényező tekintetében U=0,15 W/m²K, ugyanezt az értéket tudja egy 35 cm-es szalmabála, melyen szálirányra merőlegesen áramlik a meleg. A páradiffúziós ellenállása kicsi, így kevésbé torlódik fel benne a pára és okoz épületszerkezeti problémákat. Természetesen vannak olyan tulajdonságai a szalmának, mely kiegészítő elemeket tesz szükségessé. Tűzvédelmi szempontból biztosítani kell az anyag izoláltságát a nyílt lánggal szemben. Ez a probléma nem éghető felületképzésekkel orvosolható, például kétoldali agyagtapasztással, mivel az agyag nem éghető. Természetesen más megoldások is lehetségesek. A tartósság kérdése a gondos tervezéssel és építéssel oldható meg. Ha a szalma nem kap nedvességet, pontosabban ha a bála nedvességtartalma nem haladja meg a kritikus értéket (20%), akkor nem teremtődik kedvező környezet a cellulózbontó baktériumok számára.

A betakarított szalmából bála lesz, tehát „elem”, az egységnyi elemekből fal, tehát szerkezet, a szerkezetekből pedig rendszerek, melyek komplex válaszokat adnak a tartósságra, teherhordásra, komfortra stb.. Az eddig kialakult rendszerek lényegi tulajdonságai teherhordás szempontjából a következők:

     -      teherhordó szalmabála fal (teherhordás és térelválasztás egy anyagon belül);

     -      nem teherhordó (vázkitöltő) szalmabála fal, (a teherhordást jellemzően vázas         szerkezetekkel oldják meg);

     -      utólagos szigetelés (a teherhordást egy tömör szerkezet látja el);

     -      előregyártott rendszerek, panelok, változó teherhordó stratégiákkal.

A világ energiafelhasználásának közel 45%-át épületeink üzemeltetése fedezi. Ennek tekintetében bizonyos rendeltetések esetén a jól szigetelt ház és az energiafelhasználási koncepciók ma már megkérdőjelezhetetlen alapvetések, mondhatni új paradigma. A pályamunkánkban így meghoztunk egy szűkítést az anyag terén.

3. Kortárs építészet

Hol kapcsolódik össze a kortárs építészet és az alternatív építőanyag használata? A kortárs nehezen értelmezhető szó. Nem tudok róla, hogy létezne egy általánosan elfogadott definíció. Első sorban tehát tisztáznám, hogy mit értek alatta. Maga a kifejezés „ugyanabban a korban élőt” jelent. Ezzel arra utalok, hogy elsősorban a ma élő társadalom és az ő viszonya az építészethez érdekel. A „kortársból” alapvetően nem következik a „korszerű” kifejezés, mégis gyakran összemosódnak. Ennek az az oka, hogy bár minden alkotás kortárs, ami ma készül, de nem mindegyik képvisel értéket. A korszerű tehát ilyen értelemben garancia az értékre. A „modernismus” latin szó jelentése korszerűsítés, újszerűsítés, megújítás. E logika szerint a kortárs valahol modern is, de nem feltétlenül folyamatosan újító. Lehet visszatekintő is, amennyiben kritikus az átemelt, újraértelmezett értékekkel. Kenneth Frampton a 80-as években fogalmazta meg mai napig meghatározó gondolatait a kritikai regionalizmusról, mely a modern tradíció folytonosságára épít, reflektálva az elmúlt század irányzataira és a kor legújabb kihívásaira, mint például a globalizmus. Elméletében nem konkrét formákon, vagy formáláson van a hangsúly, hanem komplex összefüggéseken. Szerinte a forma alapvetően három egymással folyamatosan konvergáló vektor mentén alakul: a „topos” a „typos” és a „tectonica”, pontosabban a HELY (topográfia, kontextus) a PROGRAM (tipológia, funkció) és a SZERKEZET (tektonika). Érzékeny kompozíció csak e három fogalom viszonyából tud létrejönni. Adott helyszínre -önmagukban logikus megközelítések- különböző megoldásokat eredményezhetnek.

Andrea Deplazes a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule (ETHZ) professzora a Constructing Architectures című kézikönyvében úgy vélekedik, hogy minden anyagnak -függetlenül attól, hogy felismerhető-e a formálási szándék- van egy alakja. A kérdés az, hogyan alakult ki a forma. Szerinte két vizsgálható irány létezik az építészetben. A külső hatások: például a geográfiai tulajdonságok, az adott közösség kulturális, történelmi emlékei, természetesen a megbízó, megrendelő személye, stb., melyek akarva, akaratlanul is kihatnak a forma alakulására és a belső hatások: az építészeti szándék, a gondosan megfogalmazott kritériumok.

A tekton szó görögül ácsot jelent. Gottfried Semper a tektonika jelentését úgy határozta meg, hogy rúdszerű elemek összekapcsolása egy statikailag megbonthatatlan egésszé. Frampton a tektonikát a dolgok összekapcsolásának művészeteként. Tehát a kortárs építészet az én értelmezésemben tektonikus jellegű, rétegződő, összekötő, kritikus.

4. Következtetések

Ebben az összefüggésben érthető, hogy az anyag kémiai-fizikai tulajdonságai, építési logikája, ésszerű használata meghatározza a gondolkodás irányát. A konkrét formát a HELY: (a tatabányai helyszín), a PROGRAM (fenntartható lakófunkció, terek) és a SZERKEZET (fenntartható anyag, szerkezet, építés) és ezek viszonyai, hatásai egymásra adják.

Alapvetések a pályamunkában:

     -      kompakt, fenntartható lakópark. 35-50 lakás/ha (Farr, 2009);

     -      kicsi, praktikusan alakítható, könnyen kifűthető, "nyílt forráskódú" lakóegység;

     -      differenciált kültér használat, átmeneti terek. (privát, fél privát, nyilvános);

     -      szoliter helyett közösség teremtő lakóegység telepítése. Összetartozás tudata;

     -      interakció "terei" - közös gazdálkodás, közös építés (kaláka) lehetősége, közös külterek.

Az alapvető geometria és anyag optimalizálásához ökológiai, gazdasági szempontok szerint kiértékeltük a különböző épület típusokat. Megvizsgáltuk a szoliter, a vízszintesen sorolt és a függőlegesen sorolt épületeket.

Az építőanyagok esetében teljes életciklus elemzést végeztünk. A szempontoknál figyelembe vettük a helyszín adottságait, a LOW COST, DO IT YOURSELF és NEARLY ZERO ENERGY szempontokat is. Az eredmény a geometria tekintetében a vízszintesen sorolt házak irányába mutatott. A legökonomikusabb anyagnak a kétoldali agyagtapasztással készített szalmabála vázkitöltő fal bizonyult, teherhordó szerkezetnek pedig az iparosított mérnöki faváz. Egyéb anyagokat csak szükséges mennyiségben használtunk.

A MILD HOME koncepció alapjául a mezőgazdasági csarnok szolgált. A csarnok olcsó, előregyártott szerkezet, könnyen megépíthető és újrahasznosítható. Az előzetes geometriai és anyag vizsgálataink során a vízszintesen sorolt szalmabála házakat határoztuk meg alap elemnek. A legnagyobb ellensége a szalmának a nedvesség. A csarnok optimális méreteinek megválasztásával biztosítható az épületünk csapadékvíz elleni védelme továbbá lehetőség nyílik hasznos fedett, fél privát külterek létesítése. Az építést és a tárolást (pl.:szalma) a tető időjárástól függetlenül is lehetővé teszi.

A pályamunka elkészítésében külön köszönet kollégámnak, Schunk Tímeának. Az építészeti ötletterv pályázaton 2. díjban részesültünk.